Beszerezhető-e elektronikus úton az előzetes hozzájárulás?

A vonatkozó jogszabályi rendelkezések alapján az előzetes hozzájárulás beszerezhető minden olyan módon, amely alkalmas utóbb a hozzájárulás meglétének és előírt tartalmának igazolására. Mindazonáltal, az elektronikus kereskedelmi szolgáltatásokról szóló 2001. évi CVIII. törvény alapján elektronikus hirdetésnek minősül az olyan közlés is, amelynek célja kizárólag az elektronikus úton küldött direkt marketing üzenetek (pl. „Iratkozzon fel hírlevelünkre!”) fogadásához történő hozzájárulás kérése. Mindezekre tekintettel tehát már az első e-mail, sms vagy bármely egyéb, elektronikus úton küldött olyan üzenet is reklámnak minősül, amellyel csak a hozzájárulást kívánja beszerezni az adott vállalkozás, és így, már ezen első üzenet sem küldhető a természetes személy címzett előzetes hozzájárulása nélkül.

A fentiek alapján tehát az eDM-ek fogadásához elektronikus levélben, SMS-ben, MMS-ben, faxon, vagy más, ezekkel egyenértékű egyéni kommunikációs eszköz útján (például azonnali üzenetküldő – instant messenger szolgáltatás útján) nem lehet hozzájárulást kérni.

A gyakorlatban többnyire a weboldalakon történő regisztráció, illetve online promóciók, továbbá webáruház szolgáltatások igénybevétele kapcsán kerülhet sor a hozzájárulások jogszerű beszerzésére az erre vonatkozó megfelelő külön mező (checkbox) kipipálásával (amely mező nem lehet előre kipipálva).

Elektronikus DM esetén milyen módon és formában kell biztosítani a hozzájárulás visszavonásának, azaz a leiratkozásnak a lehetőségét?

A hatályos Reklámtörvény a leiratkozás lehetőségét kizárólag a természetes személyek részére küldött eDM-ek kapcsán szabályozza. Ennek megfelelően, amennyiben egy természetes személy előzetesen hozzájárult ahhoz, hogy egy vállalkozás eDM-eket küldjön részére, úgy biztosítani kell, hogy bármikor, korlátozás és indokolás nélkül, ingyenesen leiratkozzon, ha szeretne. A leiratkozás lehetőségét mind postai úton (levélcím megjelölésével), mind elektronikus úton biztosítani kell, és oly módon, hogy a leiratkozó személye egyértelműen beazonosítható legyen. A leiratkozási címről és egyéb elérhetőségről a reklámüzenetben egyértelműen és szembetűnően kell tájékoztatni a címzettet. A leiratkozást követően az adott személy valamennyi adatát haladéktalanul törölni kell az DM adatbázisból.

A vonatkozó jogszabályok arról nem rendelkeznek részletesen, hogy az elektronikus úton történő leiratkozás biztosítása során elegendő-e egy e-mail cím megadása, amelyre a címzett írhat egy leiratkozási kérelmet, vagy szükséges egy link beszúrása, amelyre kattintva a leiratkozás automatikusan megtörténik. Mindazonáltal, a törvény által írt „korlátozás és indokolás nélküli leiratkozásból” kiindulva javasolt, hogy a reklámüzenetet küldő cég oly módon biztosítsa a leiratkozás lehetőségét, amely a legkevesebb utánjárást vagy egyéb cselekményt keletkeztet a címzett oldalán (azaz javasolt a legegyszerűbb, linkre kattintási megoldás). 

A hatályos jogi szabályozás arra vonatkozóan sem tartalmaz szabályokat, hogy a cégeknek küldött DM üzenetek során hogyan kell biztosítani a leiratkozás lehetőségét (tekintettel arra, hogy ilyen esetben előzetes hozzájárulás beszerzése sem szükséges), azonban a tisztességes üzleti magatartás követelményéből kiindulva mindenképpen ajánlott a leiratkozási lehetőség biztosítása cégek esetén is.

Küldhetek-e reklámüzenetet a weboldalakon közzétett, nyilvánosan elérhető e-mail címekre? Küldhetek-e üzenetet az info@, office@ kezdetű elérhetőségekre?

Tekintettel arra, hogy a Reklámtörvény alapján a hozzájárulásnak előzetesnek, egyértelműnek és kifejezettnek kell lennie, pusztán annak ténye, hogy egy adott személy például egy közösségi weboldalon, internetes fórumon, blog szövegben, apróhirdetésben közzéteszi valamely elektronikus elérhetőségét, még nem tekinthető a hatályos Reklámtörvényben megkövetelt előzetes hozzájárulásnak. Az ilyen e-mail küldés továbbá az Infotv.-ben meghatározott célhoz kötött adatkezelés elvével is ellentétes, hiszen az a személy, aki nyilvánosan elérhetővé tette e-mail címét, valamilyen meghatározott cél érdekében hozta nyilvánosságra (pl. kapcsolatfelvétel, hirdetés), így kizárólag e cél keretén belül lehet az e-mail címet felhasnálni. Mindezekre tekintettel az ilyen elérhetőségekre küldött címzett reklámüzenet a hatályos jogszabályi rendelkezésekbe ütközik, és ezért ilyen formában nem megengedett.

Fontos kiemelni, hogy a fenti előírás nem vonatkozik a jogi személyek által, üzleti kapcsolattartás céljából közzétett elérhetőségekre küldött elektronikus hirdetésekre. Azaz a nem természetes személyek (vállalkozások, egyesületek, intézmények, stb.) - központi, kapcsolattartás céljából nyilvános helyen (cégnyilvántartásban, weboldalon stb.) feltüntetett - elektronikus elérhetőségére többnyire előzetes hozzájárulás nélkül is küldhető jogszerűen címzett reklámüzenet. Ezekben az esetekben is vizsgálni kell azonban az előbb említett célhoz kötöttség elvének való megfelelést, vagyis, hogy az adott személy vagy cég milyen célból tette fel az elérhetőségi adatokat. Amennyiben a kapcsolatfelvétel és üzleti cél fennáll, akkor az ilyen adatok felhasználása adatvédelmi szempontból nem kifogásolható.

A kapcsolattartásra feltüntetett elérhetőségek sok esetben info@, office@ kezdetű e-mail cím. Ezen e-mail címekre küldött üzenetek esetén is nagy körültekintéssel kell eljárni, ugyanis amennyiben az info@ kezdetű elérhetőség adott esetben egyetlen természetes személyt jelöl (pl. egyéni vállalkozót), úgy a részére küldött üzenet esetén is szükséges az előzetes hozzájárulás. Erre tekintettel minden esetben vizsgálni kell, hogy az adott központi elérhetőség nagy valószínűséggel több személyhez kapcsolódik-e, és nem kizárólag egy személyhez. 

A fentiekkel összefüggésben fontos kiemelni továbbá, hogy amennyiben egy természetes személy a gazdasági, vállalkozási tevékenységével összefüggésben tesz közzé e-mail elérhetőséget (pl. xy@cegnev.hu), ezen e-mail címre sem küldhető elektronikus reklámüzenet az adott személy előzetes hozzájárulása nélkül, ugyanis a direkt marketing szabályozás nem abból a szempontból tesz különbséget a hozzájárulás követelménye tekintetében, hogy egy adott személy a gazdasági tevékenysége körében kap-e reklámüzenetet, vagy mint magánszemély, hanem a természetes személynek szóló, illetve cégnek szóló üzenetek között. Így, amennyiben egy adott elérhetőség feltehetően kizárólag egyetlen természetes személyhez köthető, akkor az előzetes hozzájárulás beszerzése nem mellőzhető.